Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk.

A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.

Kérdése van? Hívjon minket! +36-1/296-0096

Alvázvédő vagy rücsi? Mi a különbség, és melyiket mikor érdemes használni?

Alvázvédő vagy rücsi? Mi a különbség, és melyiket mikor érdemes használni?

Az egyik leggyakoribb tévhit a korrózióvédelemmel kapcsolatban, hogy az alvázvédő és a rücsi ugyanazt jelenti. Sokan a két kifejezést szinonimaként használják, pedig valójában két teljesen eltérő célra kifejlesztett termékcsoportról beszélünk.

Ha tudjuk, hogy melyik anyag mire való, nemcsak tartós korrózióvédelmet érhetünk el, hanem hosszú távon az autó mobilitása is jelentősen javítható.

Mi az a rücsi?

A köznyelvben rücsinek nevezett anyagok valójában kőfelverődés-védő bevonatok.

Elsődleges feladatuk a mechanikai védelem, vagyis hogy a kavicsfelverődések ne sértsék fel a karosszéria felületét. Kemény, festhető, érintésbiztos felületet biztosítanak, elsősorban a fényezett felületek alá alkalmazzák (pl. küszöb). Legtöbbször karosszériajavítások során alkalmazzák őket.

Tipikus felhasználási területeik:

  • küszöbök,
  • kerékjárati ívek,
  • alsó karosszériaelemek,
  • javított elemek gyári struktúrájának visszaállítása.

A DINITROL kőfelverődés-védő termékei közé tartoznak többek között a DINITROL 440 szürke, 441 fehér, 445 fekete és 447 fekete.

Mi az alvázvédő?

Az alvázvédő ezzel szemben elsődlegesen korrózióvédelmi bevonat.

Feladata, hogy kizárja a nedvességet és a sót a fémfelülettől, valamint hosszú távon megvédje az alvázat a rozsdásodástól.

A korszerű viasz-bitumen alapú alvázvédők – például a DINITROL 4941 fekete és DINITROL 4942 barna – vastag, rugalmas védőréteget képeznek.

Ennek köszönhetően:

  • nem ridegednek el,
  • nem hajlamosak a repedezésre,
  • jól elnyelik a kavicsfelverődések energiáját,
  • rugalmasságuknak köszönhetően kisebb sérülések esetén képesek visszazáródni.

Mivel az alvázvédőnek kissé rugalmasnak kell maradnia a hosszú távú korrózióvédelem érdekében, ennek az a következménye, hogy nem lakkozható.

Miért nem helyettesíti a rücsi az alvázvédőt?

A legfontosabb különbség nem a felületükben, hanem a működésükben rejlik.

Minden hagyományos kőfelverődés-gátló bevonat nyitott cellás szerkezetű.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben a bevonat nincs megfelelően lezárva, a nedvesség idővel képes áthatolni rajta. Emiatt önmagában a rücsi nem tekinthető komplett korrózióvédelmi rendszernek.

A felület lezárása történhet:

  • megfelelő alapozó alkalmazásával a rücsi alatt,
  • vagy a rücsi felületének átfényezésével.

Szakmai szempontból az első megoldást ajánljuk, de a kaucsuk alapú anyagok porózussága végett fedő festék alkalmazása szükséges.

Milyen alapozót érdemes használni?

Ha a cél egy érintésbiztos, nem viaszos felület kialakítása, akkor célszerű a rücsi alá korróziógátló alapozót alkalmazni.

Erre kiváló megoldás lehet:

Mindkét alapozó lezárja a fémfelületet, így a nyitott cellás kőfelverődés-védő bevonat már nem közvetlenül a fémmel érintkezik.

Mi a különbség a DINITROL rücsi termékei között?

Minden rücsi megfelelően előkészített, tiszta, zsír- és rozsdamentes fémfelületre hordható fel. Ennek ellenére szakmai tapasztalataink alapján korrózióvédelmi szempontból továbbra is javasoljuk, a felületet előzetes kezelését kLine RostStop Rozsda-gátló Alapozóval vagy kLine 2K Epoxy Primerrel.

A DINITROL kőfelverődés-védő termékei között is vannak különbségek.

A DINITROL 440, 441 és 445 műanyag bázisú kőfelverődés-védő bevonat, magasabb szárazanyagtartalma végett vastagabb rétegben felhordható, zajcsillapító hatású. Sósköd tesztje nagyobb, teljes száradás után fényezhető.

A DINITROL 447 kaucsukbázisú kőfelverődés-védő bevonat cink adalékkal, vékonyabb rétegben felhordható, teljes száradás után fényezhető. Ennél a terméknél minden esetben alapozott felületet javaslunk.

Melyik megoldás nyújtja a legjobb korrózióvédelmet?

Felmerülhet a kérdés, hogy ha a rücsi is védi a felületet a kavicsfelverődésektől, akkor mikor érdemes inkább alvázvédőt választani.

A különböző korrózióvédő bevonatokat laboratóriumi körülmények között is vizsgálják, többek között sósköd-teszt vizsgálatokkal. Ezek a tesztek lehetővé teszik, hogy azonos körülmények között összehasonlítható legyen a különböző bevonatrendszerek korrózióállósága.

A vizsgálatok és a gyakorlati tapasztalatok alapján elmondható, hogy ha nem a festhető, érintésbiztos felület kialakítása a fő szempont, hanem a lehető leghosszabb korrózióvédelmi élettartam, akkor a viasz-bitumen alapú alvázvédő rendszerek jelentik a jobb megoldást.

Természetesen nincs minden felületre egyetlen univerzális technológia. A megfelelő korrózióvédelem mindig a felület állapotától függ, ezért a rétegrendet minden esetben ehhez kell igazítani.

Milyen rétegrendet válasszunk?

  1. Új, szemcseszórt acélfelület

Ha a felület teljesen tiszta, szemcseszórással előkészített acél, akkor a következő rétegrendet ajánljuk:

  • kLine 2K Epoxy Primer
  • DINITROL 4941 vagy DINITROL 4942
  1. Enyhén rozsdás felület

Amennyiben a felületen csak enyhe felületi korrózió található:

  • mechanikai tisztítás,
  • kLine RostStop Rozsda-gátló Alapozó,
  • DINITROL 4941 vagy DINITROL 4942.
  1. Erősen rozsdás felület

Ha a rozsda már előrehaladottabb:

  1. Erősen rozsdás felület – maximális korrózióvédelem

Amennyiben a lehető legjobb korrózióvédelmi rendszer kialakítása a cél, akkor a rozsda-átalakító után egy nagyon vékony, 30–35 mikrométer vastagságú DINITROL ML réteg is felvihető. Fontos, hogy vékony réteget fújjunk az alvázvédő alá, mivel ha vastagabb a DINITROL ML az ajánlottnál, akkor visszaoldhatja az alvázvédőt, amelyek nagyon puha struktúrája lesz, ami „megcsúszhat” a felületen.

A javasolt rétegrend:

  • mechanikai tisztítás,
  • DINITROL RC900 vagy kLine RCX rozsdaátalakító,
  • DINITROL ML (30–35 μm),
  • DINITROL 4941 vagy DINITROL 4942.

Amennyiben nem áll rendelkezésre speciális szóróberendezés, ez a vékony ML réteg spray kivitelből is ráködölhető a felületre.

Összefoglalás

Bár első ránézésre hasonló termékeknek tűnhetnek, a rücsi és az alvázvédő két teljesen eltérő feladatot lát el.

A rücsi elsődleges célja a kőfelverődések elleni mechanikai védelem, valamint a festhető, érintésbiztos felület kialakítása. Mivel nyitott cellás szerkezetű bevonat, hosszú távú korrózióvédelemhez megfelelő alapozásra vagy lezáró fényezésre van szükség.

A viasz-bitumen alapú alvázvédők ezzel szemben kifejezetten a korrózió elleni védelemre készültek. Rugalmas bevonatot képeznek, amely nem ridegedik el, jól elnyeli a kavicsfelverődések energiáját, és hosszú távon védi a fémfelületet a nedvességtől és az útszóró só káros hatásaitól.

A tartós korrózióvédelem kulcsa tehát nem az, hogy rücsi vagy alvázvédő, hanem az, hogy a felület állapotának megfelelő technológiát és rétegrendet válasszuk.